Nekem jár ez a hírlevél mivel sok embert érintő témáról van szó,gondoltam megosztom veletek.

A túlsúly és a finomított, gyorsan felszívódó szénhidrátok

Ha eleget mozgunk, eddzük a testünket, akkor az edzés fokozásával csökkenteni tudjuk a túlsúlyunkat. De van-e olyan módszer, amely kevesebb testmozgás mellett is fogyaszt?

Dr.Atkinstól olvastam a 90-es években arról, hogy csupán a szénhidrát fogyasztásának lecsökkentésével koplalás nélkül is le lehet fogyni. Akkor, mikor először hallottam az Atkins-féle diétáról nem foglalkoztam vele, mert nem voltam érdekelt, ugyanis mindig eleget sportoltam ahhoz, hogy ne legyen súlyfeleslegem. Az elmúlt évben úgy alakult, hogy kevesebbet időm jutott a sportra, és látható súlyfeleslegre tettem szert. Aztán olvastam Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás című könyvét, elég meggyőző volt számomra, hogy kipróbáljam a finomított szénhidrát-szegény diétát.

R. Cayhon a szénhidrátokat paleoszénhidrátokra és neoszénhidrátokra osztotta fel. A paleoszénhidrátok a zöldségek, a gyümölcsök, a gumók, a neoszénhidrátok a tágan értelmezett gabonafélék, a burgonya, a hüvelyesek és a cukor.

A túlsúlyos pima indiánok és a sovány rokonaik

A szénhidrátfogyasztás problémájára az Arizonában élő pima indiánok hívták fel a tudósok figyelmét.  Az Arizonában élő pimák gabonát, tököt és babot termelnek, vagyis neoszénhidrátokat fogyasztanak és a legtúlsúlyosabb törzs a világon. A mexikói pimák, akik még teljesen hagyományos életmódot folytatnak, kevés neoszénhidrátot fogyasztanak, kevés közöttük a túlsúlyos és a cukorbeteg.

Saját szénhidrát-szegény diétám

A próba sikerült: az étrendemből száműztem a finomított szénhidrátokat, a cukrot, az édességeket, a kenyeret, a tésztát, a burgonyát, rövid idő alatt leadtam az 5 kiló fölöslegemet. Ettem húst és zsíros szalonnát bőven, de mindig vitamindús friss zöldségeket: paprikát, paradicsomot, zöldhagymát fogyasztottam a fehérje- és zsír dús ételekhez. Azt máshol olvastam, hogy a friss zöldségek olyan vitaminokat és bioaktív anyagokat tartalmaznak, melyek a zsírégetést automatikussá teszik. Ilyen módon nem veszélyezteti a sok fehérje a vesét és a sok zsír sem vérerek falát.

Kenyér, tészta, krumpli, rízs - soha!  Édesség meg egyenesen öngyilkosság!

Miért lehetett igaza dr. Atkinsnak? Mi történik a neoszénhidrátok emésztésénél? Édességet, burgonyát, tésztát, hántolt rizst fogyasztva gyorsan nagymennyiségű glükózhoz, szőlőcukorhoz, jutunk. A vércukorszintünk hírtelen ugrik a magasba. A szervezetünk automatizmusa erre úgy reagál, hogy löketszerűen megemeli az inzulinkiáramlást a hasnyálmirigyből. Az inzulin segít eltüntetni a vérből a cukrot, úgyhogy a sejtekbe viszi.  Ha izomsejtjeinkkel, agysejtjeinkkel, és egyéb sejtjeinkkel nem égetjük el a bevitt cukrot, akkor a fölösleg a zsírsejtekben zsírként tárolódik. Tehát a cukornak két útja van, vagy elégetik a sejtek energiaforrásként vagy eltárolják a zsírsejtek a zsírraktárakban tartalék energiaforrásnak. Mi ebből a tanulság, a neoszénhidrátok nagyon könnyen felszívódnak és nagyon könnyen zsír lesz belőlük, ha többet eszünk a napi szükségletnél. De van egy nagyon nagy veszélye annak, hogy ha sok ilyen szénhidrátot fogyasztunk, akkor túllépjük a napi igényünket. A löketszerű vércukor emelkedésre adott löketszerű inzulinszint emelkedés „túllövést” eredményez és a vércukorszint túlzottan lecsökken, ami azt jelenti, hogy hamar éhesek leszünk. Erre a válasz az újabb evés. Újabb kalória bevitel.

Inkább zsír, mint cukor!

Igaz, hogy egy gramm cukor elfogyasztása kevesebb, mint fele kalória bevitelt jelent, mint egy gramm zsír elfogyasztása, de a zsír más útvonalon, sokkal lassabban emésztődik, és nem emeli fel a vércukorszintet, mert a zsír égetésénél az energiahordozók az ún. ketontestek. A reformtáplálkozás beharangozásánál, kihirdették a zsírokat első számú közellenségnek, mert nagy kalóriatartalmúak és károsak a koleszterinszintre.  A zsírok helyett sokan a szénhidrátokat preferálták és kiderült, hogy nem lett kevesebb szívinfarktus, de sokkal több lett a túlsúlyos. A zsírszövetünket nem a zsírfogyasztás növeli, hanem a szénhidrát fogyasztása. A koleszterint nem a zsír, hanem a rostfogyasztás befolyásolja, a szív-és keringési betegségekért nem a koleszterin, hanem a homocisztein a felelős. Arra viszont mindenképpen figyelnünk kell, ha meg akarunk hirdetni egy újabb reformtáplálkozást, hogy a fehérje és zsírbevitel mellett kellő mennyiségű friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk. 

A következő részből kiderül, milyen kockázatokat rejtenek a gabonafélék és a tejtermékek fogyasztása és milyen súlyos következményekkel járhat!

Baráti üdvözlettel:

Dr. Hummel Zoltán
a Prímbiotikum felfedezője és
a méregtelenítés szakértője

DrHummel.hu